2008. március
dr. Jane Goodall főemlőskutató gondolata; Garai Gábor: Anyám; A 12 pont volt az 1848. március 15-én; Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Húsvéti szokások más országokban; Húsvéti locsolóversek
Amikor a politikusok fenntartható fejlődésről beszélnek, mindig a gazdaság meg nem torpanó fejlődésére gondolnak, arra, hogy az emberiség folyamatosan többet és többet fogyaszt, vízből, energiából, élelmiszerből és egyéb javakból. Mi arról beszélünk, mi az, ami ökológiailag fenntartható. Arról, hogy a környezet kárára történő nyerészkedést egyszer s mindenkorra be kell fejeznünk. Végre meg kell értenünk, hogy a mai abszurd és ész nélküli gazdasági növekedésnek véget kell vetni, mert képtelenségekre épül és tökéletesen fenntarthatatlan. Ha elfogadjuk, hogy a világon mindent ez mozgat, az remek, csak akkor mind meghalunk! Azzal nem sokra megyünk, ha mindent multinacionális vállalatok irányítanak, rossz minőségű árut, élelmiszert termelnek, és ezzel terítik be a piacot, miközben a kistermelők nem tudják eladni a terményeiket. Ha a korszerű állattartás nevében kínozzuk és hormonnal tömjük a csirkéket, disznókat, marhákat Európában, majd olyan olcsón adjuk el őket Afrikában, hogy az ottani kistermelők egyszerűen képtelenek versenybe szállni. Csak abban bízom, hogy végre észhez térünk.
dr. Jane Goodall főemlőskutató, az ENSZ békenagykövete. Goodall az 1960-70-es években a tanzániai Gombe Nemzeti Parkban végzett személyes megfigyeléseivel új alapokra helyezte a csimpánzok viselkedésének kutatását, felfogásunkat az ember és állat közti hasonlóságokról és különbségekről. Számos könyvben hívta föl a figyelmet a globális ökológiai problémákra, most, 74 évesen is világméretű környezet- és természetvédelmi, nevelési és humanitárius munkát végző hálózatot működtet.
2008.03.01.
Garai Gábor: Anyám
Keskeny arcát gyakori könnyek vésték redősre: mindig könnyen könnyezett, szívében mégsem csorbult meg a szépség:
még nyers gondok markában verdesett, s oltalmát már-már a halál kínálta, de- mint vendég, ki addig nem mehet,
míg minden érdemest meg nem csodálna (nem részesülni, nézni jött csupán), szemét egy sárga sarkantyúvirágra
ejtette, és mint nem remélt csodán, úgy felindult, hogy bánatát lerázta nyomban-lomb a hóharmatot-, talán
ha elhagyottan, éhesen, ruhátlan, űzötten is, ujjongott volna: kell és érdemes a szüntelen világban
nyitni, hullatni hős virágkehely módjára létünk reményét és kínját, s gyönyörködésben tornyosodni fel,
míg a szemek a látványt vinni bírják... - Ki lesz, ha egyszer nem leszel, anyám? Anyám, ha már keserű füvek szívják
sok szétesett szándékodat?- Sovány vígasz lesz, hogy egy beröppent sugárban mosolyod cikáz majd szobám falán
és az alkonyat öblös arany tálban hűlt véreddel kínálja az eget, hogy fölzavart elektron-orgiákban
viszontláthatom rémületedet... Mert ott leszel a földben és a vízben, sóhajod felhőt hajt fejem felett,
félelmed szél a sáson:futva zizzen, ízed marja föl ínyemen a só, és mész leszel szűkülő ereimben
és szénatom: kályhámat izzító láng, s gyermekemben nő sejtszövedéked tovább, s bennem kerengő szemgolyó
leszel és fény, csillag és növényi méreg.- Ó, el ne menj még! - Nincs erőm magamban, hogy anyámul a belőled-kiszéledt
mindenséget helyetted elfogadjam. |
2008.03.01.
A 12 pont volt az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseinek összefoglalása:
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
- Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.
- Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
- Évenkinti országgyülést Pesten.
- Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
- Nemzeti őrsereg.
- Közös teherviselés.
- Urbéri viszonyok megszüntetése.
- Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
- Nemzeti Bank.
- A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk.
- A' politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
- Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!
2008.03.15.
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! |
Pest, 1848. március 13.
Húsvéti szokások más országokban
Finnország Északon csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni se az ismerősökkel, se másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad. Németország Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik. Szokás még húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és köszöntve a tavaszt. Szicília A kisvárosokban a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településen. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás fénypontja az, amikor Mária gyászában lefátyolozva megjelenik, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat. Így találkozik újra Krisztussal. Mexikó Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santa-tól Pascua-ig. Semana Santa azt jelenti Szent Hét. Ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek meg. Pascua azt a hetet jelenti, ami húsvét vasárnapjától a következő szombatig tart. Akkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikóban ezekben a hetekben sokan utazásra adják a fejüket, és sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek. Ausztrália Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyuszik hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez szükséges engedélyeket megkapják. Az elmúlt években az erszényes nyúl, ez az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. Egy közös tulajdonságuk biztosan van: a hosszú fül! Svédország Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek. A gyerekek papírból készült, cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak. Sokan boszorkánynak öltözve kopogtatnak be a szomszédokhoz nagycsütörtökön vagy húsvét előestéjén. Az átadott húsvéti levélért cserébe gyümölcsöt vagy édességet kapnak. Lengyelország Az ételáldáshoz itt nem kendőbe kötött tányérban, hanem kosárban viszik a hívek a templomba az előkészített ünnepi ételeket. A kosár tartalma is sem egyezik meg teljesen a magyarországi hagyományokkal: van benne piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, és a húsvéti tojás egynegyedét odaadják egymásnak. Bulgária A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák őket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz. Wales Régen nagypénteken (wales-i neve Y Grolith) állítólag minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket, lovasokat látni. Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat gyűjtöttek, majd a gyerekek emberi alakot szőttek belőle. A szövött Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson. Amerikai Egyesült Államok A kisebb gyerekeknek a lányok eldugják a tojást, míg a nagyobbak egy kosárba kapják az ajándékot. A lakást feldíszítik színes tojásokkal. Itt nem szokás locsolkodni, de mind a fiúk, mind a lányok kapnak ajándékot. Állandó szimbólum náluk a kereszt, amely minden évben megjelenik.
2008.03.20.
Húsvéti locsolóversek
Jó reggelt, jó reggelt, Kedves Liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, jogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam. Bárány húzta rengő kocsin, mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom! |
Fakadó rügy, szellő hozta, Madár szállt az ablakunkra, Nagy vidáman azt dalolta, Itt nyílik a legszebb rózsa. Jó szagú a rózsavizem, Eljöttem, hogy megöntözzem. Nesze, nesze, rózsaszál, Soha el ne hervadjál. |
Van e háznak rózsabokra, nyúljék élte sok napokra, hogy virítson mint rózsaszál, megöntözném: ennyiből áll a kis kertész fáradsága, piros tojás a váltsága. | 2008.03.20.
|