|
2007. augusztus
Mark Twain gondolata a tisztességről; Gergely Ágnes: Álomfejtés; Hamvas béla gondolata a látásról; Petri György: A minimum művészetétől a művészet minimumáig - A posztmodernről; Vickie Downey a tudatosságról; Gergely Ágnes: Hallod a madarakat?
Mindig legyél tisztességes! Ez majd sok embernek örömet okoz, a többi pedig megdöbben.
Mark Twain gondolata
2007. 08.06.
Gergely Ágnes: Álomfejtés
|
A cellafalon felizzott a por.
„Hát mondd meg, József, ha te vagy a látnok…”
Tüzelt a kő, a föld, a szennycsupor,
reszketve állt a pék és a pohárnok.
A rácsra nézett József és szelíden
így szólott: „Hármat fordul még a nap,
a te életed megmenti az Isten –
téged meg fölfalnak a madarak.”
Tudta-e, mit mond? s hogy honnan van a
tévedhetetlen láz sugallata?
s hogy van feloldás, ha semmit se szól?
De elhangzott. S kit élni küldtek, élt,
és hulla volt a halálraítélt.
Nincs kibúvó a látomás alól. |
2007.08.06.
A szem rendszerben lát: az egyik szem a fegyház rendszerében, a másik a bordély rendszerében, a vásár rendszerében, a gyermekszoba, a statisztika, a kettős könyvelés, a grafikon rendszerében. Hihetetlenül kevés a tiszta szem, amely a tenger és csillagos ég rendszerében lát, és úgy él, mint a fák testvére.
Hamvas Béla
2007.08.12.
Petri György: A minimum művészetétől a művészet minimumáig
A posztmodernről
|
Valaha történeteket írtunk,
aztán a nemrég múltban „szövegeket”,
de ezek sem bizonyultak elég tisztáknak,
túlságosan emlékeztettek a valóságra
(elnézést az obszcén kifejezésért),
redukálódtunk hát a mondatokra,
de ez sem megoldás: értelmük van.
Elszigetelt szavak? Ez sem jó.
Lehetséges kontextusokat implikálnak.
Főcsapásirány: betűk; végül az
üres papír.
Amivel kitörölhetjük a seggünk.
*
Karddal, bicskával már nem tudunk bánni.
Manikűrkészletünkkel játszadozunk
a hímnős budoárokban.
Lakkozgatjuk lilára
hosszú, piszkos
műkörmeinket. |
2007.08.12.
Van a nyelvünkben egy szó, aminek két jelentése van.
Az egyik jelentése hallgatni valamit, a másik pedig annyi, mint helyesen viselkedni. Ha helyesen viselkedünk, hallgatunk valamire, és ez azt jelenti, éberek, tudatosak vagyunk. Tudatában vagyunk mindannak, ami a környezetünkben történik. Gyakoroljuk az észlelésnek ezt a módját. Miközben mindig arra hallgatunk, ami körülöttünk történik, mégpedig nemcsak a fülünkkel, de a szemünkkel is, megfigyeljük a dolgokat. Szellemünkkel mindig tudatosítanunk kell, ami történik. Ezt pedig gyakorolnunk kell.
Vickie Downey, Tewa indiánasszony
2007.08.22.
Gergely Ágnes: Hallod a madarakat?
Hallod a madarakat?
Most már hallod őket te is.
Most már tudod: hamis nótázásnál,
ígérgetésnél, emberi szitoknál
erősebb a hangjuk. Olyan erős,
mint a lomb. Évszázadok
tanúsítják, egyiket sem fogja méreg.
Keresik egymást, a trilla és a klorofill.
Tántoríthatatlanok, mint a kő.
S még többet ismernek. A visszatérést.
Ezt a szürke követ azért
nem hengerítem el az utadból,
hogy lásd: fölébe ág hajlik,
rajta rejtélyesen ideérkező
madarak szólítanak,
most már érted őket,
érted a szárnycsattogást,
a négy szelet, a törzsben
fölgyalogló nedveket, a Hívást
és a Küldetést s aztán az Újra-
hívást és a kő porózus mélyéből
felküldött hajszálrepedést, az erek
repedését, ezt a vérrel
sározott világot. Hallgass a madarakra.
Vérnél, elvérzésnél, utolsó lobbanásnál
erősebb a hangjuk. Nem, olajágat nem,
de a követ fölemelik majd.
Hangjukra tisztán kitárul,
kaput nyit a mélység. Halleluja,
halleluja: együtt hallgatjuk őket. |
2007.08.22.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
