Helena barátnőmmel megnéztük a Vörösmarty téri karácsonyi vásárt. Szépek és dekoratívak voltak az iparművészeti remekek: kerámiák, fafaragások, szőttesek. Üde színfoltokként láthattuk a színes díszgyertyákat, és a különféle természetes anyagokból készült díszeket.

          Forralt bort kóstoltunk, amit több helyen is lehetett venni. Visszaváltható, Budapest feliratos kerámiabögrében adták. Az első kóstolás (földalatti feljáratnál) nem ízlett annyira, inkább savanykás volt, kevés volt benne a cukor és kevés volt  a fűszerezése is. Viszont a nézelődés befejeztével egy másik helyen (Deák tér felőli végen) is vettem, ami már kifejezetten jó volt. Kellemesen édes, és harmónikusan fűszeres.

         A forralt bor mellé lángost ettünk. Töki pompos néven, kemencében sütött lángostészta, megkenve tejföllel, megszórva füstölt sonkával és hagymakarikákkal. Kellemes íze volt, inkább a füstölt íz érvényesült.

         A második forralt bor után székely kürtöskalácsot kóstoltunk. Nekem érdekes volt, hogy nem a külső részét forgatták bele az ízesítésbe, történetes nálunk fahéjba, hanem a belső, üreges részébe szórták bele. Kicsit sülhetett volna még a kalács, viszont jól esett a meleg sült a decemberi hidegben.

         Aztán Helenához érve, rumos-narancsos likőrrel kocintottunk :-) A gyártót nem figyeltem meg, úgyhogy így látatlanban tudom mondani, hogy  elképzelésnek jó lehetett a rum párosítása a naranccsal, de az adott likőrben csak a a narancs kesernyésségét éreztem.