| Teremtésmítoszok=>> : Lilith mítosza, szerepe a teremtésben, megjelenési formái a születés misztériumában |
Lilith mítosza, szerepe a teremtésben, megjelenési formái a születés misztériumában
Lilith szerepe a teremtésben és megjelenési formái a születés misztériumában
(nyers vázlat)
Lilith mítosza
Amikor Isten megteremtette az első embert, így szólt: „Nem jó az embernek egyedül”, és teremtett neki egy nőt – hozzá hasonlóan – a földből, és Lilithnek nevezte el. Azok azonban hamarosan veszekedni kezdtek. A nő így szólt a férfihoz: nem akarok alattad lenni. A férfi azt mondta: nem akarok alattad lenni, inkább feletted, mert megérdemled, hogy alul maradj, én pedig felül. A nő így szólt: egyformák vagyunk, mivel mindketten a földből vétettünk. De nem hallgattak egymásra. Amikor Lilith rájött erre, kimondta Isten különleges nevét, és felemelkedett a levegőbe. Ádám (az ember) hívta teremtőjét, és azt mondta: Világ Ura , a nő, akit nekem adtál, elment tőlem. Erre a mindenható Isten – áldott legyen- azonnal utána küldött három angyalt, hogy hozzák vissza. A Mindenható -áldott legyen- így szólt Ádámhoz: ha vissza akar jönni, rendben van. Ha azonban nem, akkor naponta fog meghalni száz fia. Az angyalok utolérték Lilithet annak a víznek a mélyén, amibe az egyiptomiak annak idején belefulladtak. Közölték Isten szavait. Lilith azonban így szólt: hagyjatok engem, mert csak ezért lettem teremtve („a miért vagyok…” indoklása), hogy meggyengítsem a gyerekeket; a fiúkat születésüktől 8 napos korukig, a lányokat születésüktől 20 napos korukig. Amikor azok meghallották, hogy mit mond, el akarták fogni. Isten, az Élő és a Létező nevére (El) esküszöm nektek, hogyha meglátom a neveteket vagy orcátokat egy „kámeában” akkor nem lesz hatalmam a gyermek felett- és vállalta, hogy naponta meghal száz „ördöge”(ami „szellemet” vagy „lelket” is jelenthet). Innen ered az, hogy a kisgyerekek kámeájába beírjuk a nevét. Amikor ezt meglátja, akkor eszébe jut ígérete, és a gyerek meggyógyul.
A mítoszról
„Megteremtette Isten az embert a maga képmására,
Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.”
Teremtés Könyve I:27
A héber nyelvben itt Elohimnak nevezik Istent, aminek van egy nőnemű és egy hímnemű szógyöke, így elmondható, hogy a hagyomány szerint a teremtő Isten androgün volt, és egy ilyen Isten teremtette a saját képmására férfinak és nőnek az embert. (Később Elohimet általában a Jahvé névvel helyettesítik, ami már maszkulin jelleggel bír =>patriarchális világrend)
A történet szerint Lilith nem akar alul lenni, amit Ádám úgy értelmezett, hogy felül akarna, ám ezt Lilith sosem mondta. Lilith egyenértékűséget, „is-is” helyzetet akart a „vagy-vagy” helyett.
Isten kimondhatatlan nevének kimondásával Lilith megmutatta hatalmát, mivel tudása volt a teremtésről, arról, hogy az Isten és ezzel együtt az ember androgün jellegű. Távozásával és engedetlenségével változást indított el. Amellett, hogy átkot mondtak rá, démonizálták, egyben féltek is tőle, hiszen egyfajta erőt is megtestesített.
A történetből az is kiderül, hogy Isten Lilithet eleve a pusztítás képviselőjének teremtette, hogy „gyengítse, illetve ölje meg azokat a gyerekeket, akiknek a lelke elveszett.”
Lilith megjelenési formái
A Nagy Anya:
a Nagy Tápláló, a Nagy Oltalmazó, a Nagy Pusztító, a Nagy Elnyelő
A Lamastum aspektus: a Gyermekevő
Az Istár aspektus:
a Nagy Csábító, a Nagy Szajha, de a Szent Szajha is, a Nagy Istennő papnője
A Nagy Istennő:
metafizikai szimbólum: eggyéválás, transzcendencia és isteni minőség
Lilith, mint a tudás:
démonizált – hasadás és sokaság
beavató – intuíció és bölcsesség
Lilith, aki ismeri az androgün létet
(Elohim, az androgün isten, az embert saját/nő vagy férfi?/képére teremtette)
A születéssel kapcsolatba hozható aspektusai:
A Nagy Anya és a Lamastum aspektus
A Nagy Istennő aspektus
Az égi szülőpár egyik tagjaként?
A Nagy Anya
A Nagy Tápláló, a Nagy Oltalmazó, a Nagy Pusztító, a Nagy Elnyelő.
Ahogy Ken Wilber írja: a Nagy Anya az anyagi világ felett uralkodik. Az egész természetet annak legtisztább formájában képviseli: az anyagot, az ösztönöket, a testet, a termést, a földet, a termékenységet, a szexualitást, az érzéseket, a vágyakat, a mágiát és a mítosz kezdetét.
Az ember rituálék formájában áldozott neki. Vért az életért és a természetért.
A Lamastum aspektus
Szörnyű démon, aki újszülött gyermekeket bánt, rabol el, vagy öl meg.
Kapcsolatba hozható még a görög mitológiában található Lamiával. Neve „elnyelőt” jelent. Gyönyörű királynő volt, aki Zeusz kedvese lett. A féltékeny Héra azonban megátkozta, őrülettel súlytotta úgy, hogy az megölte saját gyermekeit. Később pedig irigységében más anyák gyermekeit rabolta el. Lamia képes kivenni a szemeit, hogy akkor is éber maradjon, ha alszik. Átlát és megfigyel mindent, ezzel az állandóan ellenőrző, elnyelő anya szimbóluma.
A szörnyű anyát gyakran sárkány vagy szörnyeteg, illetve kígyó alakjában is ábrázolják.
A kígyó
A kígyót ősidők óta a gonoszság megtestesülésének tartják, emellett a gyógyítás, az élet szimbóluma is. (Egy hatóanyag minimális mértékben hatástalan, kismértékben gyógyító, nagyobb mértékben méreg, illetve halált okozhat. Minden csupán a mennyiség, mérték függvénye.) A kígyó képviseli az átváltozást, ahogy levedli bőrét, elhagyja régi formáját, hogy új alakuljon ki. Emiatt Hold jellegű is. A kígyó megtalálható a férfi és a női szimbolikában is. Mint fallosz, az egységet szimbolizálja. Az uroborosz, az önmagába visszatérő pedig a nyugvás és az abszolútum jelképe.
A Nagy Istennő
Az eggyéválást, a transzcendenciát és az isteni minőséget képviseli. Szimbólikus én-áldozatot akar. A kígyó itt a felemelkedés, a tudatosság, a fejlődés jelképeként van jelen.
Ken Wilber szerint: „A Nagy Anya vért követel, a Nagy Istennő tudatosságot.”
|
A Nagy Anya
Földszerű:
az alap
a megfogható talaj
a föld feketesége
termékenységi rítusok
véráldozat |
A Nagy Istennő
Chtónikus:
az alvilág
a láthatatlan talaj
a lélek sötétsége
beavatási misztérimok
szimbolikus én-áldozat |
Lilithel kapcsolatos hagyományok
Délkelet-Európában és Közép-Keleten ráolvasásokat használtak a csecsemőket, terhes és szülő nőket bántalmazó női démonok ellen. A zsidó Lilith mellett gyermekágyas démonnak tartották a görög-keresztény Gellot és a mohamedán Quarinát is. A ráolvasások szövegeiben olvasható, hogy vérszívó, csecsemőfaló démonoknak tartották őket, akik démonkísérettel jártak. Védelmül szolgált ellenük, ha kimondták neveiket, megnevezték őket.
A Lilith hagyományokban az őt üldöző három angyal nevének kimondása, vagy amulettbe írása is védelmet adott. Az amulettek jórészt fémből készültek, amiről azt tartották, hogy félnek tőle a démonok, vagy gonosz szellemek. Gyűrű, karperec formájában, vagy nyakba akasztva hordták őket. Rajtuk Lilith neve, vagy képi ábrázolásként a leláncolt Lilith is látható. Néha tükröt is használtak, hogy elűzzék azt, aki belepillant, védelmül a gonosz pillantás ellen. Terhes és gyermekágyas nők ágya köré krétával védelmi kört rajzoltak és bele is írták: „Lilith, kifelé!”
Kísérő állatait, a baglyot és a kígyót is elűzték.
A fátyol is védelemként szolgált. Az arab hidsab szó amulettet és fátyolt is jelent. Eredetilag a fátyol a gonosz mágikus hatások ellen védett. Kezdetben azért vették fel, hogy ne lássák azt, ami félelmet kelt. Később már azt fátyolozták le, amitől meg akarták védeni magukat.
Lilith aspektusok megjelenése a fogantatástól a születésig
A petesejt útja a petevezetékben a méh felé=> elnyeletés, pusztítás, vagy segítő együttműködés?
A megtermékenyült petesejt beágyazódása=> elnyeletés, vagy kapcsolódás, befogadás?
Magzati korban a magzat és a méh viszonya=> oltalmazó, tápláló, vagy pusztító? Egységállapot?
Születéskor távozás a méhből=> Kiüzetés, vagy elindulás?
A születés kitolási szakában=> pusztító, elemi erők létrejötte, ahol megjelenik-e az égi segítség, vagy tudatosság a folytatáshoz és erőfeszítés a cél eléréséhez?
A harmónia felé
Lilith távozásával megbomlott a harmónia a Paradicsomban. Miközben változást idézett ezzel elő, őt démonizálták, megtagadták. Visszatérésével elősegítené a harmónia létrejöttét. Ádám társaként nem ellensége, hanem a nagyobb tudatosság elősegítője lehetne.
Lélektanilag a Lilith aspektusok integrálásával elősegíthetjük a belső egyensúly megteremtését.
Felhasznált irodalom:
Biblia , Teremtés Könyve
Hannelore Traugott: Lilith , A Fekete Hold erósza
Pócs Éva: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
