William Shakespeare-Gérard Presgurvic: Rómeó és Júlia musical dalai magyarul

Lehetsz király:  http://www.youtube.com/watchv=uBHWF2Y5AME&eurl=//smaragdtea.gportal.hu/gindex.php?pg=5325584

Verona - Szédült világ: http://www.youtube.com/watchv=zlpmfJ_fpEg&eurl=//smaragdtea.gportal.hu/gindex.php?pg=5325584

Jogod nem volt: http://www.youtube.com/watchv=dRtFzM_Hx18&eurl=//smaragdtea.gportal.hu/gindex.php?pg=5325584

Karinthy Frigyes: Zöld barackok

Egy nagy barackfán tavasszal, mikor melegen és barátságosan kezdett sütni a nap, kinyitották szemüket a picike, zöld barackok, és kiváncsian körülnéztek.

- De jó meleg van - mondta az egyik barack, akit Gábor baracknak hívtak. -Mitől van olyan jó meleg?

- Attól a nagy sárgától -mondta Pista barack, aki barackmag korában esztétikai tanulmányokkal is foglalkozott.

- Attól a nagy sárgától ottan, szembe velünk, a kék égen.

- És mi az a nagy sárga? - kérdezte naivan Gábor barack.

- Mi lenne? - mondta fölényesen Pista barack. - Az is egy barack, olyan, mint mi, csakhogy valamivel nagyobb, és egyedül van, egyedül lóg valami nagy fáról, amit innen nem látni.

- És mi is leszünk ilyen szép sárgák? - kérdezte kíváncsian Gábor barack.

- Hogyne! - mondta fölénnyel Pista barack. - Ha sokáig tart ez a jó meleg, akkor mi is ilyen szép sárgák leszünk.

A jó meleg csakugyan tartós volt, és a zöld barackok kezdtek szépen sárgulni. Különösen az egyik, akit Sándornak hívtak, és aki a legszélén ült a fának, és a legtöbb napfény érte.

- Ez a Sándor gyönyörűen fejlődik - mondta egy napon Pista barack,  aki szerette figyelni a barack-testvérek gyarapodását.

Azóta nagy tekintélye volt Sándornak a barackok között.

- Meglátjátok - mondta Pista -, ebből lesz a mi Lajosunk.

(Tudniillik, a nagy sárga barackot, ami az égen lógott és ami olyan jó meleg volt, Lajosnak nevezték el.)

- Már most van olyan sárga - mondta később. - Hová fog fejlődni ez a fiú, szinte beláthatatlan.

Sándor valóban egyre sárgább lett.

- Valamivel kisebb, mint Lajos - mondta Pista -, de ez csak optikai csalódás.Tudniillik Lajos messzebb van, és minél messzebb van valami, annál nagyobbnak látjuk mi.

Ez ugyan nem egészen így van, de hát egy baracktól az is szép, ha egyáltalában tud ilyen nehéz latin szavakat, mint: optikai csalódás.

- És miért ne? - fűzte tovább gondolatait Pista barack. - Tegyük fel, hogy Lajos valami egészen rendkivüli lény a barackok között, mivel úgy látszik, hogy mindannyian tőle tanulnak sárgulni, még ez a Sándor is, aki pedig kivételes tehetség. Wilde Oszkár egy helyen nagyon szellemesen megjegyzi, hogy nem a művész tanul a természettől, hanem a természet tanul a művésztől.

Ezt ugyan nem egészen így mondta Wilde Oszkár, de hát nem elég-e egy fiatal, zöld baracktól, hogy egyáltalán olvassa a nagyobb külföldi írók műveit?

- Azt lehet mondani - fejtegette néhány hét múlva Pista barack -, hogy  a mi Sándorunk nemcsak hogy van olyan sárga, mint az agyoncsodált, agyonistenített Lajos, hanem talán még sárgább.

A barackok helyeslően zúgtak, Sándor, az ünnepelt sárga, szenvelgően legyintett, és keserűen megjegyezte, hogy ehhez két hónap kellett a többieknek. Ő ezt már korábban tudta saját magáról. De hát nálunk nem értik meg a barackot, mert nincsen igazi kultúra.

- Úgy van, sárgább - kiabáltak most már mindannyian.

- És tulajdonképpen kicsoda az a Lajos? Valamikor, igaz, elég sárga volt, és zöld korában, amikor még nem volt ítélőképessége, a mi Sándorunk is tőle tanult - állítólag - sárgulni. De most kiderült, hogy Lajos fejlődésképtelen, már nem tud újat nyújtani. Ő mindig ilyen sárga volt, nem fejlődött, nem változott semmit, míg íme a mi Sándorunk egyre színesebb lesz, egyre duzzadóbb, piros és barna színekben pompázik.

- Kétségtelen -mondta ki végre a szentenciát Pista barack - kétségtelen, hogy a mi Sándorunk az igazi, az új a tökéletesebb barack, az ultra-barack; mondhatnám a barackabb barack. Lajos kora és a fejlődésképtelen romantikáé lejárt, le kell lökni Lajost onnan, és Sándort kell a helyébe ültetni. Látjátok - ujjongott fel hirtelen -, Lajos maga is megérezte, hogy igazunk van - odanézzetek! Magától lehullott a fájáról!

Mindnyájan odanéztek. Esteledett, és a Nap, mely melegíti és érleli  a barackokat, e percben csakugyan fáradtan bukott a láthatár mögé.

                                                                                                     2008.11.11.

Szénási Kornélia: A híd szimbólikája

A híd egyetemes jelkép. A híd összekötő, általa válik lehetővé az átjutás egyik partról a másikra. Átkelőhely, melyen át a magzat a világra jön, melyen áthaladva a jelölt beavatást nyer, melyen át a lélek a földről az égbe jut. Az égiek és a halandók között a pap ver hidat. A latin pontifex (pap, főpap) szó szerint hídépítőt jelent. (Az ókori Rómában a pontifex maximus a legfelsőbb pap, a római vallás legmagasztosabb beosztása. A katolicizmusban Nagy Szent Gergely nevéhez fűződik a Pontifex Maximus pápai cím felvétele, és azóta az a római katolikus pápa latin megnevezéseként használt.)

A Tejút számos néphagyományban a lelkek égbe emelkedését biztosító híd.

A görög mitológiában a Zeusz által készített szivárvány az ég és a föld között feszülő híd, amelyen a jó hír hozója, Irisz ereszkedik le.

A japán sintoizmusban a templomba vezető híd az égi hidak jelképe, amely a szent helyhez vezető út során a megtisztulást biztosítja. A buddhizmusban Buddha a Nagy Híd minden létező számára.

A túlvilágba való áthaladás és a beavatás veszélyeit jelképező keskeny híd több hagyományban szerepel. Pl. a penge vagy a kard mint  híd a sámán beavatási szertartások elem.

A brahmanizmus szent iratai, az Upanisadok szerint a természetfölötti birodalomba keskeny, kardszélességű hidak vezetnek, amelyeken az átkelés csak a szelem magasba emelkedésével lehetséges.

Az iráni Avesztában szereplő Csinvat híd az élők és holtak birodalmát elválasztó folyó fölött feszül, s égi lények kísérik át rajta az igazak lelkét. A későbbi korokban az ítélkezés hídjává vált, amely a bűnösök alatt borotvaélűvé vékonyodik.

A keresztény művészetben szintén megjelenik a lelkek halál utáni útjának ábrázolásán a Pokol folyóján átvezető híd, amely az átjutókat a Paradicsomba, a lehullókat viszont az örök kárhozatba vezetik. 

Hidas műalkotások:

Ivo Andric: Híd a Drinán (Na Drini cuprija)

Juhász Gyula: A híd

Apollinaire: Híd

Arany János: Hídavatás

Zichy Mihály: Hídavatás

Film: Híd a Kwai folyón

Pont Neuf híd szerelmesei

Muskátli zene: A híd alatt, a híd alatt...

Guillaume Apollinaire:  A mirabeau-híd

Fut a Mirabeau-híd alatt a Szajna
      S a szerelem
    Mi zúgja, mi sugallja
Hogy minden kéjnek fájdalom az anyja

      Csak szállj le éj az óra üt
      Csak szállj idő én várok itt

Farkasszemet hadd nézünk kéz a kézben
      Kulcsolt kezünk
    Hídja alatt az éjben
Örök hullámok árja foly sötéten

      Csak szállj le éj az óra üt
      Csak szállj idő én várok itt

Fut meg nem áll fut mint az ár a mélynek
      A szerelem
    De lassú is az élet
És a Remény de éget ó de éget

      Csak szállj le éj az óra üt
      Csak szállj idő én várok itt

Napok hetek zuhognak tovafolyva
      Nem kél a múlt
    S a szerelem se újra
Fut a Mirabeau-híd alatt a Szajna

      Csak szállj le éj az óra üt
      Csak szállj idő én várok itt

(Mészöly Dezső fordítása)
 
 
 

Mostari híd újjáépítve

Mostar nevét jellegzetes jelképéről, az Öreg hídról kapta (most = híd, stari = öreg). Mostar eredetileg keresztény város volt, de a török időktől kezdve a lakosság elkezdett muzulmánosodni. Ma Mostar képezi a határvonalat a kereszténység és a muzulmánok között.
 
Ez a határvonal - az Öreg híd - azonban nem csak a kereszténység és a muzulmánok közötti határvonalat jelképezi, hanem ez az Öreg híd kapcsolja össze a két különböző kultúrát. Míg a Neretva egyik oldalán a muzulmánok a mecsetekben szombaton imádkoznak, addig a Neterva másik oldalán a keresztények ezt vasárnap (az Úr napján) teszik. A több évszázados együttélés egy nagyon törékeny kapcsolatot épített ki a két kultúra között.
 
A mostari Öreg hidat még a XIV. században Szulejmán szultán építette, hogy át tudjon kelni a serege a Neretva folyón. Akkoriban ez a híd volt a legszebb és legösszetettebb. Olyan látványosság volt, mint a római Colosseum vagy a görög Akropolisz.

A mostari Öreg híd

A több mint 400 évig épségben fennmaradt hidat 1993-ban rombolták le a délszláv háború idején. Az újjáépítése csak 10 évvel később kezdődött el.
 
Az újraépítés kezdetekor mind a bosnyák muzulmán, mind a horvát keresztény lakosság azt szerette volna, hogy az új híd a több száz éves formáját nyerje vissza. Ez a híd jelentette számukra a kapcsolatot a két kultúra között, ezért ragaszkodtak ennyire az Öreg híd formájához.
 
A helyreállítási munkálatokat magyar hídépítő mérnökök kezdték el. Ők emelték ki a Netervából a lerombolt kőtömböket. Sokáig abban bíztak, hogy a kőtömböket fel lehet még használni az új híd építéséhez, de a kiemelésük után rögtön kiderült, hogy annyira megsérültek a kövek, hogy mindent elölről kell kezdeni.

A firenzei egyetemen dolgozták fel az Öreg hidat alkotó több mint ezer kőtömböt és ott is tervezték meg az új híd térbeli képét. A tervezés során minden egyes kőtömböt külön-külön meg kellett tervezni ahhoz, hogy az új híd pontosan olyan legyen, mint a régi.
 
A kőtömbök kivitelezése során egy újabb náció érkezett Mostarba: a törökök. Ezúttal nem hódító szándékkal érkeztek a törökök Mostarba, hanem azért, hogy megmunkálják a több mint ezer kőtömböt. A keresztény horvát lakosság nem nézte jó szemmel a muzulmán törökök érkezését. A feszült hangulatot tovább fokozta az, amikor a török kőfaragók a munka megkezdésekor egy kecskét áldoztak fel.
 
A török kőfaragók két évig dolgoztak a kövek megdolgozásán. Közben német- és orosz hídépítő mérnökök csatlakoztak az újjáépítési munkálatokhoz.
 
Az építési folyamat a kőtömböket összekötő habarcs kidolgozásakor akadt el. A mérnököknek nem sikerült olyan szilárdságú kötőanyagot kidolgozniuk, mint amilyet az eredeti hídépítők használtak. Két évig próbálkoztak, de a tudományuk nem hozott sok sikert. Végül a török kőfaragók nyomására kipróbálták az ősi recepten alapuló habarcsot. Ennek az alapelemei: citrom, kecskeszőr, csontpor és tojássárgája (akkoriban még nem ismerték a cementet). A mérnökök nem akartak hinni a szemüknek, amikor a tesztek során kiderült, hogy a szakácskönyvbe illő ősi habarcs hozza azokat az eredményeket, ami a híd összetartáshoz szükséges. Ezzel az ősi habarccsal készült el az új mostari Öreg híd.

 Az új Öreg híd

Több éves nemzetközi munka eredményeképpen visszakerült az eredeti helyére, eredeti formájában a mostari Öreg híd.
 

                                                                                             2008.11.11.